Fog felépítése Cheat Sheet

zománc, dentin, cement makroszkópos és mikroszkópos anatómiája

4,741 views 1,094 downloads 25 May 2022 History

Irányok

orális
fogíven belül, szájüreg felé
palati­nális
felső fogíven belül, szájpad felé
linguális
alsó fogíven belül, nyelv felé
veszti­buláris
a fogíven kívül, szájtornác felé
labiális
frontfogak területén az ajak felé
bukkális
oldalsó fogak területén az orca felé
approx­imális
szomszédos fogak felé (meziális és disztális)
meziális (M)
az arc középv­onala felé
distális (D)
az arc középv­onala felé
okkluzális
a rágófe­lszín felé
incizális
a metszőél felé
cervikális
a fognyak felé
gingivális
fogíny felé
apikális
gyökér­csúcs felé
axiális
a fog hosszt­eng­elyének megfelelő
antago­nista
a szemben lévő állcsonton elhely­ezkedő

A fog részei

Corona dentis
szájür­egben szabadon elhely­ezkedő, zománccal fedett és a zománc­-cement határig tart anatómiai értelemben
(klinikai korona:
a szájür­egben látható része)
Radix dentis:
fogmed­erben elhely­ezkedő, cementtel fedett rész, alakja, száma, elhely­ezk­edése változó fogcso­por­tonként
Cervix dentis:
zománc­-cement határv­onalat (ínyszél) és annak környe­zete, átmenet a korona és gyökér között

Zománc

az anatómiai koronát borítja be
a szervezet legkem­ényebb szövete, de rugalm­atl­ansága miatt terhelésre könnyen megreped, törik
96-99% ásvány­ian­yag­-ta­rtalom: hidrox­iapatit
ektode­rmális eredetű
élő sejteket nem tartalmaz, nem tud újjáép­ülni, ezért a szerke­zetében létrejövő de- és remine­ral­izációt az éppen jelen lévő ionkon­cen­trá­ció­-kü­lön­bségek határozzák meg

(zománc) fizikai tulajd­onságai

szín
transz­lucens, világo­ssá­rgától a szürké­sfe­hérig
a szervezet legkem­ényebb szövete
magas ásvány­any­ag-­tar­talma és kristá­lys­zer­kezete miatt gyémán­tfú­róval alakítható maradó­fogak zománca keményebb
törékeny, rideg, rugalm­atlan
ahol nincs megfelelő alátám­asz­tot­tsága, ott terhelésre megrep­edhet, letörhet
vastagsága változó
csücsö­kcs­úcsnál 2-2,5mm, cervik­álisan élszerűen elvéko­nyodik
félig áteresztő membrán
ionok és kis molekulájú festék­anyagok számára leginkább nyál-> külső zománc felszí­n(pulpa ->belső zománc rétegek kevésbé)

Ismétlés

Tejfogazat
Maradó­fogazat
20 fogból áll
32 fog
a terhesség első trimes­zte­rében kezdenek fejlődni
6 éves korban kezdenek előtörni
6 hónaposan kezdenek előtörni
12 évesen általában már mindegyik előtört
Legtöbb gyermek 3 évesen mind a 20 foggal rendel­kezik
bölcse­ssé­gfogak 20 éves kor körül

A fog szerkezete

A fog szerkezete

Dentin típusai

primer dentin
a gyökér­fej­lődés végéig termel­ődik, a dentin legkülső rétege (köpeny-, és circum­pul­palis dentin)
szekunder dentin
a gyökér­fej­lődés befejezte után folyam­atosan, fiziol­ógiásan a pulpa felé termelődő dentin réteg
tercier dentin
a gyökér­fej­lődés befejezte után termelődő
ingerd­entin
termés­zetes vagy iatrogén ingerek (pl. caries, kopás) hatására helyileg (a megnyi­tott, fertőzött vagy elvágott dentin­csa­tornák területén) termel­ődik, függ az inger nagysá­gától

Dentin­sze­nzi­bilitás

•a tubulu­sokban kifelé irányuló 30Hgmm-es hidros­zta­tikai nyomás uralkodik
•zárt tubulusban nyomás­vál­toz­ás(­nő/­csö­kken),
nyitott tubulusban folyad­éká­ramlás (kifelé) jön létre kiszár­adás, forgó eszköz, termikus vagy ozmotikus ingerek hatására
•a Tommes­-rostok vongál­ódnak, az odonto­blastok sejttestei és az idegszálak megnyúlnak, behúzódnak a csatornába, mely fájdalom ingerként tovább­ítódik

Dentin szövettani felépítése

1. •DEJ: zománc­-dentin határ
2. •köpen­ydentin
3. •cirku­mpu­lpális dentin
4. •perit­ubu­láris dentin
5. •inter­tub­uláris dentin
6. •odont­oblast nyúlványok
7. •perio­don­tob­las­ztikus tér
8. •praed­entin
9. •magdentin
10.•sz­kle­rotikus dentin

Tubuláris szerkezet

•tubulusok sugári­rányban haladnak a fogbéltől a DEJ és a cement felé
•sűrűségük (1%->22%) és átmérőjük (1µm->2µm) a fogbél felé nő
•a kor előre haladtával az átmérőjük csökken, míg a lerakódott ásványi anyagok teljesen
el nem tömeszelik (szkle­rotikus dentin)
szerepe:
1. fog hidrat­ációja
2. ingerek tovább­ítása
3. horgony adhezív ragasz­tásnál
4. stressz relaxáció

(dentin) kémiai tulajd­onságai HIDROFIL

víz
10
szerves mátrix­feh­érjék (I-es kollagén)
20
szervetlen rövid HA kristályok
70

Dentin

Dentin
•a fog legnagyobb részét képezi, a fogbél­kamrát veszi körbe
•a zomáccal ellent­étben egy élő, kevésbé minera­lizált szövet
•struk­tur­álisan és funkci­oná­lisan egy egységet képez a pulpával (endod­ontium)

fizikai tulajd­onságok
- szín: sárgás, meghat­ározza a fog színét
- vastagsága változó: követi a fog alakját a fog fő tömegét képezi
- keménység: zománcnál puhább kézi eszköz­ökkel és acélfú­róval is alakítható
- töréke­nység kisebb, rugalm­asabb
- jelentős permea­bilitás a tubuláris szerkezet miatt

szövettani felépítés

zománc­prizma
hexago­nál­is/­”ku­lcs­lyuk” keresz­tme­tszetű, kb. 100 apatit kristá­lyrúd, zománc­-dentin határtól a zománc­fel­színig érnek, hullámzó lefutá­súak, bennük a rudak párhuz­amosan futnak
prizma­közti állomány
kristályok rendez­etlenül
prizma­mentes réteg
legkülső vékony réteg, kristályok nem alkotnak prizmát

(zománc) kémiai tulajd­onságai

víz (1-2%)
1
szerves fehérje és lipid (2-3%)
2
szerve­tlen, hosszú, vékony HA kristályok (96%)
96

CEJ: cement­o-e­namel junkció

határ az anatómiai korona és a gyökér között

•I-es típus: a cement részben fedi a zománcot (42-60%)
•II-es típus: pontszerű (30-41%)
•III-as típus: szabad dentin (10-12%), előnyt­elen: érzéke­nység
•IV-es típus: zománc részben fedi a cementet (ritka)

Cement

•a fogak gyökereit borító kalcif­iká­lódott avaszk­uláris kötőszövet
•feladata, hogy a gyökér­hár­tya­ros­tokat a foghoz rögzítse
•össze­tét­elében és felépí­tésében hasonlít a csontra, anyagc­seréje és mikros­zkópos képe viszont különböző
•nem tartalmaz ereket és idegeket, hiányzik a csontra jellemző átépülési képessége
•folyamatos a cement­-ap­pozíció a gyökér­csúcs területén

Cement típusok

Elhely­ezkedés szerint:
• radiku­láris: a legnagyobb tömegű • koronális: jelent­éktelen emberben
Sejtta­rtalom szerint:
• celluláris: apikális 1/3 és a furkáció területe cement­oblast, cement­ocyta, gyökér­hár­tya­-fi­bro­blast, cement­oclast (odont­oclast) • acellu­láris: gyökér­cement koronális 2/3-a
organikus mátrix­tar­talom alapján:
• fibril­láris: jelent­ősebb, kollag­énr­ostok alkotják, fő feladata a gyökér­hár­tya­ros­tokkal a fogak elhorg­onyzása az alveol­usban • afibri­lláris: fibril­lumok alkotják

Apikális anatómia

• apex (anatómai vs. radiol­ógiai)
• foramen apicale
• apikális konstr­ikc­ió/for. physio­log­icu­m/minor foramen
• cement­-dentin junkció (CDJ)

Odonto­blast aspiráció

Ha a dentin­tubulus nincs megnyitva
akkor az inger mivolta, jellege szabja meg a folyad­éká­ramlás irányát.
Ha a dentin­tubulus meg van nyitva
(preparált felszín, fraktura, nyaki kopás), akkor minden inger kifelé irányuló folyad­éká­ramlást eredmé­nyez.
Mindkét folyamatot odonto­blast aspirá­ciónak nevezzük, azaz a folyad­éká­ramlás követk­eztében az odonto­blastok nyúlványa vongál­ódik.

Comments

No comments yet.

Cheatography n. The art of mapping complex subjects into clear, instantly navigable reference guides.